|
 |
|
|
| ... jótékony is, ami éjjel és nappal végzi kijelölt feladatát, miközben jelenlétének és ténykedésének egyáltalán nem vagyunk tudatában. Természetesen már korábban észrevettük ezt az erőt, amint az idegek men-tén áramlik, és egyszerűen ideg-fluidumnak (idegáramlatnak) neveztük el, mivel nem ismertük fel, hogy tulajdonképpen mi is az. Igyekezetünkben, hogy ezt az erőt elemezzük és vissz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
JOSÉ SILVA ÉS ROBERT B. STONE
GYÓGYÍTHATSZ
Jósé Silva autodidakta tudós, akit a gyógyítás művészetének fel¬tárásában soha nem korlátozott a tudományos kutatás hagyomá nyos gyakorlata. Világunk furcsaságait kutatva olyan igazságoka fedezett fel, melyeket végül is ma már a hagyományos laboratóri¬umi kutatás is igazol. Ez a köny... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... örülök.
Fölécsapok. Töröm a szárnyát.
Hess, hess. Óh, vidám hajnalok
Madara, mit akarsz te tőlem?
Meghalok, meghalok.
Ő csak szitál. Mind tüzesebben
Izznak az erek, idegek,
Csak a verejtékem lesz egyre
Hidegebb, hidegebb.
TEMETÉS A TENGEREN
Breton parton sújt majd az álom
S alszunk fehéren és h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lesz, vagy lány? eldönti a kéz majd,
Mely zöld lányt, párostól, a falra fest.
Ha belém furakodna szerelem,
Ha majd piszkáló pimasz kölyök-éh hajt,
Hevet gyujtva ernyedt idegeken:
Nem félnék ördögödtől, szomju test,
Se tőled, sírverem.
Ha birizgálna szerelem bökése,
Melytől nem simul ki a ránc soha,
Se beteg vénség fürtje a fejen:|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... idegei tökéletesek. Az ő életük
állandó veszélyben van, és állandóan nem lehet idegeskedni, állandóan nem lehet félni, mert
akkor éhen pusztulnának. De a résenállás folytonos. Az idegek hálója, az érzékek antennája
állandóan ki van feszítve, ez azonban életükhöz úgy hozzátartozik, mint a táplálkozás, a
repülés vagy az úszás.
Ilyen lehetett az ősembe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szentiday Klára Mária: A táncoló betyár
A férfi udvariaskodva tessékelte maga elé a műkereskedőt, miközben mindketten beléptek a félhomályban úszó terembe. Az ajtóval szemközt háromlábú festőállvány vonta magára a figyel¬met, a csíptetőbe befogva ott pompázott az eladás tárgyát képező, f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az azt jelenti, hogy szeretne májas hurkát enni. A tan szerint az embernek alsó tudata és felső tudata van, esze nincs. Ennek belátása állítólag gyógyítja az idegességet.
3. Az idegek mint kórokok beszüntetése az ideggócpont (agy) exstirpálása útján. Műtéti beavatkozást igényel, az operációt revolver nevű fegyverrel végzi önmagán a beteg. Minden idegességet megszüntet.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig
A nagy, dupla tetejű földszintes ház úgy feküdt a rengeteg udvar sarkában, mint egy nagy bolhászkodó komondor.
Fényes tél volt, a tágas mezőket, a szalmakazlakat s a kútgémet is hó borította, de a nap csillogva fénylett a kora délutánon, mint ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lengve még az árnyon,
Amely a lankadt lombokat belepte...
FORRÓ NYÁRI NAP
Börtön vagyok ma, bús magamba zárt,
S kalitkám sodronyhálózata izzik,
Az idegek!...
Most iszonyúak a forró faluk,
Fehéren izzik a meszes torony,
Vásott szaggal pörkölődő zsaluk
Körül por száll, szőke nyári korom...
Itt jobb. Az á... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogy a görög nyelv gazdag szókincséből senki sem választotta volna rá azt az epithetont, hogy "a legjobb". A szegény gazdagok története a vízzel kezdődik. Végül whiskyre kell költeniök az idegek árán szerzett pénzt, hogy megmeneküljenek a szomjúságtól, a következő csésze kávéig.
Jó helyen vagyok: nézem a felhőket, amint jönnek a tenger felől, tudom, hogy nem hoztak sót ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lázadó sceptrumát. Amott sötét tekintetű, szálas Metzengerstein-fejedelmek - izmos csataménjük lába mélyen az elhunyt ellenség hullái közt -, életteljes arckifejezésük még a leghiggadtabb idegeket is meghökkenti; itt-ott tűnt napok dámáinak kéjes és hattyúi teste lengett valami sosem volt táncban, képzelt melódiák dallamára.
De míg a báró figyelt, vagy úgy tett, mintha ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lázadó sceptrumát. Amott sötét tekintetű, szálas Metzengerstein-fejedelmek - izmos csataménjük lába mélyen az elhunyt ellenség hullái közt -, életteljes arckifejezésük még a leghiggadtabb idegeket is meghökkenti; itt-ott tűnt napok dámáinak kéjes és hattyúi teste lengett valami sosem volt táncban, képzelt melódiák dallamára.
De míg a báró figyelt, vagy úgy tett, mintha ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vetett Omárra, s most először kezdé megfogni, hogy miért tegezi őt egy renegát, ki négy évvel előbb nagyságolta.
4
Léleknyugalom-e a boldogság, vagy az idegek kedves izgatottsága? E kérdést Csiaffer basa és Kun Kocsárd ellenkezőleg döntenék el, mi pedig tán egyikök nézetét sem fognók magunkévá tenni...
A szelíd öreg a csárda ivószobájá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
METZENGERSTEIN
Pestis eram vivus - moriens tua mors ero[51]
LUTHER MÁRTON
Borzalom és végzet minden korokban leselkedtek ránk. Mért adjak hát dátumot ennek a történetnek? Hadd mondjak csak annyit, hogy abban az időben, amelyről beszélek, még élt Magyarország belsőbb részeiben va... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... egész ország leaszfaltozásába kezd. Hősünk ekkor a "Felszántom a császár udvarát..." kezdetű dallal az ajkán, vezeti útbontó fejekkel felszerelt lánctalpasait a nemzetet homogenizálni kívánó idegek ellen. Végül a nemzetközi beolvasztási offenzíva megbukik, és Bitumen hadai egész Augsburgig nyomulva törik fel az autópálya hálózatot, elejét véve az elkövetkező száz évben minden haso... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lázadó sceptrumát. Amott sötét tekintetű, szálas Metzengerstein-fejedelmek - izmos csataménjük lába mélyen az elhunyt ellenség hullái közt -, életteljes arckifejezésük még a leghiggadtabb idegeket is meghökkenti; itt-ott tűnt napok dámáinak kéjes és hattyúi teste lengett valami sosem volt táncban, képzelt melódiák dallamára.
De míg a báró figyelt, vagy úgy tett, mintha ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
METZENGERSTEIN
Pestis eram vivus - moriens tua mors ero[14]
Luther Márton
Borzalom és végzet minden korokban leselkedtek ránk. Mért adjak hát dátumot ennek a történetnek? Hadd mondjak csak annyit, hogy abban az időben, amelyről beszélek, még élt Magyarország belsőbb része... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csontig ázott madár felejti röptét,
nem is hála láncol, miért esett koromban
szegődtél életemhez, amikor senki voltam,
és nem a megszokás tart, amely lázadni pattant
idegeket csitítva nem vállal már szokatlant,
s a meglevő csekélyért - mit marka bizton érez -
a többnek csöpp esélyét gyáván feladni képes.
Beléptél - mit tehetnék? - szeretteim sorá... |
|
|
|
|
|
